A csaló vámpírt hamar leleplezik

Matt Ridley: Az erény eredete – részlet

Denevér vértestvérek

…Az önös egyedek közti együttműködés egyik lehetséges oka a „viszonosság”; tömören: én vakarom a te hátadat, majd te is vakarod az enyémet. Az egyik állat által nyújtott szívességet később egy viszont-szívesség honorálhatja mindkettejük előnyére, amennyiben maga a szívesség kevesebbe kerül, mint a viszonzásból származó lehetséges hasznuk. A társas állatok eszerint egyáltalán nem altruisták, csak egyszerűen viszonozzák az önzően kívánt szívességeket. …

A biológus Gerald Wilkinson Costa Ricából egy, az együttműködésről szóló kissé hátborzongató történettel tért vissza Kaliforniába. Vámpírokat (vérszopó denevéreket) tanulmányozott, amelyek a nappalt a fák odvaiban töltik, éjjel pedig nagyobb állatokat keresnek, ezek vérét szürcsölgetik nagy nyugalomban, az azok bőrén lopva ejtett apró vágásokon keresztül. Bizonytalan az ilyen denevér vacsorája: olykor éhesen tér vissza, mert vagy nem talált megfelelő állatot, vagy meggátolták, hogy igyon a sebből. Idősebb denevéreknél ez tíz alkalomból egyszer fordul elő, fiataloknál azonban az arány háromból egy, így egymás után két sikertelen éjszaka egyáltalán nem szokatlan eset. Mindössze hatvan óra vérrel való táplálkozás nélkül e denevérek számára már az éhhalált jelentheti.

Szerencséjükre mikor hozzájutnak a táplálékhoz, általában többet is ihatnak belőle, mint amennyire közvetlenül szükségük van, s a felesleget átadhatják egy társuknak bizonyos mennyiségű vér felöklendezésével, ami nagylelkű tett. A vámpírok ilyenkor ún. fogolydilemmába kerülnek: az egymást táplálók jól járnak; a táplálékhoz jutott, de a másikat nem tápláló példány jár a legjobban; a táplálékot adó, de nem kapó egyedek járnak a legrosszabbul.
A vámpírok többnyire állandó helyen gubbasztanak, és sokáig élhetnek – akár tizennyolc évig is –, kiismerve egy idő után egymás egyéniségét; emellett a játékot ismételten játszhatják, akárcsak Axelrod számítógépes programjai. Mellesleg általában nem egészen közeli rokonok helyezkednek el egymás mellett, így a nagylelkűség magyarázata nem a nepotizmus. Wilkinson úgy találta, TFT-t (tit-for-tat, szemet szemért) játszanak. Az a vámpír, amely korábban vért ajándékozott, maga is kap vért attól, amelyiknek adott, míg az, amely nem volt hajlandó vért adományozni, maga is visszautasításban részesül. Úgy látszik, mindegyik denevér jól fejben tudja tartani ezeket az előzményeket; lehet, hogy ez az ismeret a célja annak is, hogy oly előszeretettel kurkásszák egymást. A denevérek egymás bundáját tisztogatják, különös figyelmet szentelve a gyomortáji résznek. Egy bő étkezés után feszült bendőjű állatnak nehéz eltitkolnia jóllakottságát az őt tisztogató társa elől. A csaló vámpírt hamar leleplezik. A vámpírtanyát a viszonosság uralja. 

Matt Ridley: Az erény eredete itt megrendelhető.